70 | Sándor PINCZEHELYI

(Kérjük, görgesse le a magyar nyelvű sajtóanyaghoz. Köszönjük.) VILTIN Gallery’s next solo show displays the non-retrospective, yet comprehensive selected group of works of Sándor PINCZEHELYI, one of the most significant artists of the Hungarian contemporary art scene. On the occasion of his 70th birthday the exhibition focuses on the tendencies of his motif- and symbol system which spans from the past to the most recent days. PINCZEHELYI’s career is widely complex including his autonomous artistic practice and his graphic designer activities as well. Besides being a prominent member of the legendary Pécsi Műhely and the Hungarian Poster Association, the most progressive and significant period of the Pécsi Gallery developed also under his directorship (1977-1999). He was - together with Imre Bukta and Géza Samu – the exhibiting artist representing Hungary in the national pavilion at the Venice Biennial in 1988 which gave him international recognition. His works are characterised by the qualities of seriality and reduction, which are structured by using direct visual elements, emblems and often objectified symbols of power. Recontextualising and transforming them into various media, all these symbols get a new set of interpretations. In an ironic and playful way, he ‘cleans’ these visual elements making them free from any unnecessary connotations. In his works frequently occurring symbols of power such as hammer and sickle, cobble, star, paprika, fish and later the backyard animals (pig, goose, lamb) or even the national colours - red, white, green (RWG), which have became the icon of the subjective history, are reflecting on both the individual and the social level of our life. The transition in 1989 resulted changes in PINCZEHELYI’s art as well. His political themes faded into the background, instead of reflecting on the phenomena of the macro environment he has started to react to the changes of his micro surroundings, and narrative has also came more into view. Today, his artistic focus is centred on his life and milieu with rethinking and layering varied symbols and patterns. In the last years he is seeking for visual-aesthetical challenges at the intersection of autonomous and applied arts. - A VILTIN Galéria soron következő egyéni kiállítása a kortárs magyar képzőművészet emblematikus alkotójának, PINCZEHELYI Sándor munkásságának átfogó, de nem retrospektív szándékkal összeállított anyagát mutatja be. A 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállításon motívumrendszerének és szimbólumainak múltat és jelent összekötő tendenciáit állítottuk a középpontba. PINCZEHELYI Sándor művészi pályafutása igencsak összetett - autonóm művészi munkái mellett grafikusként és plakáttervezőként is meghatározó. A Pécsi Galéria igazgatójaként (1977-1999) az intézmény jelentős, progresszív időszaka fűződik a nevéhez, s többek között a legendás Pécsi Műhely, valamint a Magyar Plakát Társaság tagja is. 1988-ban Bukta Imrével és Samu Gézával együtt képviselte Magyarországot a Velencei Biennále Magyar Pavilonjában, mely nemzetközi ismertséget hozott számára. Alkotásaiban meghatározó a szerialitás és a redukció jelenléte, egyértelmű vizuális elemekkel, emblémákkal dolgozik, gyakran tárgyiasult hatalmi jelképekkel, melyek eredeti kontextusoktól eltávolítva, más médiumokba és összefüggésben helyezve megváltoztatják, kitágítják vagy koncentráltabbá teszik az eredeti értelmezési tartományukat. PINCZEHELYI e gesztusával egyszersmind igyekszik ?megtisztítani? ezen szimbólumokat a rájuk rakódott jelentésfeleslegtől, mindezt játékos, ironikus módon. Sarló-kalapács, utcakő, csillag, paprika, hal - mind olyan egyéni és társadalmi létre is reflektáló szuggesztív szimbólumok, amelyek gyakran feltűnnek munkáiban, mint később a háztáji állatok (disznó, liba, bárány), vagy a szubjektív történelem jelképévé vált nemzeti színek: a piros-fehér-zöld (PFZ). A rendszerváltás PINCZEHELYI művészetében is változást hozott. Politikai vonatkozású témái háttérbe szorultak, a makro- helyett mikrokörnyezetének jelenségeire, változásaira reflektált, s a narráció is nagyobb hangsúlyt kapott műveiben. Saját élete és környezete került a középpontba, valamint a különböző formák, szimbólumok újraértelmezése és rétegződése, melyekkel a mai napig is foglalkozik. A VILTIN Galéria kiállításán párhuzamosan vannak jelen korábbi munkáira visszatekintő, összekapcsoló (Metamorfózis-sorozat) és átértelmező (például a zászlóanyagra nyomott Rolls-sorozat), illetve újat kereső munkái. Az utóbbi években az autonóm és alkalmazott művészet határán mozgó vizuális-esztétikai kihívások foglalkoztatják.